Cecil Louis Troughton Smith, �r�i �lnev�n Cecil Scott Forester 1899. augusztus 27-�n l�tta meg az er�sen s�t� napvil�got Kair�ban. Brit �desapja ugyanis itt volt korm�nyhivatalnok az oktat�si miniszt�riumban. 1901-ben az �desanyja megunta a mediterr�n l�gk�rt, �s �t csemet�j�vel hazautazott Londonba. A kis Cecil �gy nem tehetet m�st, beiratkozott az Alleyne �ltal�nos Iskol�ba, majd 1915-ben felv�telt nyert a Dulwich F�iskol�ba. Itt megpr�b�lt be�llni katon�nak, de gyenge testalkata miatt megbukott. Ezut�n p�r �vig orvosl�st tanult a Guy's k�rh�zban. 1921-ben lemondott a tanul�sr�l az �r�s�rt, �s felvette a Cecil Scott Forester �r�i �lnevet.

A kev�s tapasztalattal rendelkez� �r� kezdetekben csak novell�kat �s kisebb tanulm�nyokat �rt, f�leg a nap�leoni h�bor�kr�l �s az els� vil�gh�bor� idej�b�l. Ebben az id�szakban jelent meg pl. a Nap�leon �s udvara 1924-ben, a Josephine, Nap�leon cs�sz�rn�ja (1925), a K�sleltetett fizets�g (1926) �s a Brown d�nt�se (1929). A K�sleltetett fizets�g az els� vil�gh�bor� idej�n j�tsz�dik, f�szerepl�je egy, saj�t unoka�ccs�t megm�rgez� f�rfir�l sz�l. A t�rt�netb�l 1931-ben sz�ndarab is k�sz�lt,  majd 1932-ben Charles Laughton f�szerepl�s�vel film is.

Els� feles�g�vel kis vitorl�ssal utazta be Angli�t, Franciaorsz�got �s N�metorsz�got, majd haj�napl�j�t az 1929-ben megjelent, Annie Marble utaz�sa c. m�v�ben jelentette meg, amit 1930-ban az Annie Marble N�metorsz�gban k�vetett. Ugyanebben az �vben jelent meg a Gyilkoss�g, r�szletfizet�sre, amivel megcsillantotta krimi�r�i v�n�j�t.

Els� nagy novella�r�i siker�t 1932-ben hozta meg neki a Hal�l a franci�kra! �s A pisztoly, mindkett� a f�lsziget�rt v�vott h�bor�t vette alapul. 1935-ben jelent meg tal�n legismertebb k�nyve, Az afrikai kir�lyn�, amely egy evang�likus hajadon �s egy isz�kos kapit�ny kapcsolat�t �rja le az els� vil�gh�bor�ban. 1951-ben filmes�tett�k meg, a f�szerepeket Katherine Hepburn �s Humphrey Bogart j�tszotta. Az 1936-ban megjelen� A t�bornok, ism�t h�bor�s t�m�t dolgozott fel.

38 �ves kor�ban kezdett hozz� ahhoz a m�h�z, ami minket �rdekel. Ez volt az els� t�rt�nete, amely a nap�leoni h�bor�kat dolgozta fel, a f�szerepben Horatio Hornblower, egy fiatal tenger�szkad�t p�lyafut�sa �llt, eg�szen az admir�lisi posztig. A t�rt�net nem igazodik napra pontosan a t�rt�nelemhez, de mindenk�pp figyelemre m�lt� a t�rsadalmi �s id�beli h�tt�r �br�zol�sa. A p�ldak�p val�sz�n�leg a h�si hal�lt halt Horatio Nelson tengernagy volt, Hornblower is ilyen �nfel�ldoz�, mer�sz tenger�szt form�z. Van n�mi t�riszonya, ez tette emberiv� a rajong�k sz�m�ra, levelekkel bomb�zt�k Forestert, aki �gy, kifogyva a csat�kb�l, elkezdte felg�ngy�l�teni Hornblower �letp�ly�j�t.

Tov�bbi m�vei m�r nem lettek annyira n�pszer�ek, de az �r� �vente p�r hetet t�lt�tt k�nyveinek filmrevitel�n�l, �gy Az afrikai kir�lyn�, �s a Hornblower eset�ben is, ahol a f�szerepet Gregory Peck kapta 1951-ben. A spanyol polg�rh�bor� alatt a Timesnak dolgozott, mint alkalmi tud�s�t�. 1939-ben Csehszlov�kia n�ci megsz�ll�s�r�l tud�s�tott. A m�sodik vil�gh�bor� alatt a h�rszerz�sn�l dolgozott, Amerik�ba utazott propaganda c�lj�b�l.

1943-ban �r�i p�ly�ja �relmeszesed�se miatt meg�llt, de a Bering-tengeren v�gzett utaz�sa ut�n meg�rta A haj� c. k�nyvet, ami a vil�gh�bor�s �lm�nyein alapul az amerikai tenger�szetn�l. A h�bor� v�g�n Kaliforni�ba k�lt�z�tt, ahol nyugodtan s�ttethette a has�t �s k�zelr�l fel�gyelhette filmjeinek forgat�s�t.

1966. �prilis 2-�n halt meg Kaliforni�ban, �gy m�r nem �rhette meg legsikeresebb �s legh�resebb t�rt�net�nek sorozatra vitel�t. A Hornblower, magyarul az �fels�ge kapit�nya 1998-ban indult �tj�ra, t�bb r�vidfilm form�j�ban. N�lunk azt hiszem, legutolj�ra az M1 adta, majd a Duna TV, p�r �ve, de az�ta nem l�ttam. A k�nyvet sajnos a h�bor� ut�n nem adt�k ki n�lunk, de n�h�ny antikv�riumban tal�n m�g fellelhet�.

A ford�t�si lehet�s�g�rt k�sz�net a Wikip�di�nak, �s a Hornblower-blognak, ami k�lcs�nadta. Tulajdonk�ppen csak nem volt kedvem �jra�rni, �gyhogy bem�soltam.